A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (Knt.) 25.§-a kimondja, hogy „A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.”

Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelete (EMMI r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló rendelet tartalmazza „A közös igazgatású köznevelési intézmény és általános művelődési központ SZMSZ tartalmazza a működés közös szabályait és – intézményegységenként külön-külön – az egyes intézmények működését meghatározó előírásokat”.

További jogszabályok:

- 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

- 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelete egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

- 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

- 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról

- 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

- A többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény A közoktatásról szóló

- A Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló hatályos törvény

- 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

- 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól

- 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

- 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

- 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről

- 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről

- 1992. évi LXIII. évi törvény a személyes adatok védelméről

- 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

- 1997.évi CXI. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről a nyilvános

könyvtári ellátásról és a közművelődésről

- 138/1992 (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló törvény végrehajtásáról a

közoktatási intézményekben

- 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról

- 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a pedagógus továbbképzésről

- 2016. évi XC. törvény Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről

- 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati

feladatairól

- 132/2000. évi kormányrendelet a középületek fellobogózásának egyes kérdéseiről.

- 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló

- 1/2000. (I.7) SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények

szakmai feladatairól és működésük feltételeiről

- 1995. évi XC. törvény az élelmiszerekről,

- 1/1996. (I.9.) FM-NK-IKM együttes rendelete az élelmiszerekről szóló 1995. évi XC.

törvény végrehajtásáról,

- 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve higiénés alkalmasság orvosi

vizsgálatáról és véleményezéséről,

- 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba

hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről

- 44/2000. (XII.27.) EüM sz. rendelet a veszélyes anyagokkal és veszélyes készítményekkel

kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

II. Az intézmény adatai, általános jellemzői

Okirat száma: 4/2016.

Alapító okirat
módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján az Aszalói Óvoda és Konyha alapító okiratát a következők szerint adom ki:

1.A költségvetési szerv
megnevezése, székhelye, telephelye

1.1 A költségvetési szerv

1.1.1 megnevezése: Aszalói Óvoda és Konyha

1.2 A költségvetési szerv

1.2.1 székhelye: 3841 Aszaló, Rákóczi út 95.

1.2.2 telephelye(i):

	telephely megnevezése	telephely címe
1		3841 Aszaló, Rákóczi út 72.

2. A költségvetési szerv
alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések

2.1 A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2005.09.01.

2.2 A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv

2.2.1 megnevezése: Aszaló Község Önkormányzata

2.2.2 székhelye: 3841 Aszaló, Rákóczi út 87.

2.3 A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének

	megnevezése	székhelye
1	Napköziotthonos Óvoda	3841 Aszaló, Rákóczi út 95.

3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete

3.1 A költségvetési szerv irányító szervének

3.1.1 megnevezése: Aszaló Község Önkormányzat Képviselő-testülete

3.1.2 székhelye:3841 Aszaló, Rákóczi út 87.

3.2 A költségvetési szerv fenntartójának

3.2.1 megnevezése:Aszaló Község Önkormányzata

3.2.2 székhelye:3841 Aszaló, Rákóczi út 87.

4. A költségvetési szerv tevékenysége

4.1 A költségvetési szerv közfeladata:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 6. pontja szerinti óvodai ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális alapszolgáltatás.

4.2 A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:

	szakágazat száma	szakágazat megnevezése
1	851020	Óvodai nevelés

4.3 A költségvetési szerv alaptevékenysége:

Óvodai nevelés, ellátás.

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása. A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, ellátása esetében a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem – vagy magatartás – szabályozási zavarral küzd).Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlesztése. Óvodai intézményi étkeztetés. Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerinti óvodai fejlesztő program.

Konyhai feladatok keretében az étkeztetés a település lakosai részére tevékenységenkénti bontásban: gyermekétkeztetés köznevelési intézményben, munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben, szociális étkeztetés a rászorulók részére, egyéb vendégétkeztetés keretében intézményen kívüli lakosok, dolgozók, nyáron üdülők, - táborozók étkeztetésének biztosítása.

4.4. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

	kormányzati funkciószám	kormányzati funkció megnevezése
1	081071	Üdülői szálláshely – szolgáltatás és étkeztetés
2	091110	Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
3	091120	Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai
4	091140	Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

5	096015	Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben
6	096025	Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
7	107051	Szociális étkeztetés

4.5.A költségvetési szerv illetékessége, működési területe: Aszaló Község területe

5. A költségvetési szerv szervezete és működése

5.1 A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény 23.§- alapján: a költségvetési szerv vezetőjét az Aszaló Község Önkormányzat Képviselő-testülete legfeljebb öt év határozott időre bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján. Az egyéb munkaáltatói jogokat Aszaló Község polgármestere gyakorolja. A költségvetési szerv vezetőjét Aszaló Község Önkormányzat Képviselő-testülete menti fel.

5.2 A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:

	foglalkoztatási jogviszony	jogviszonyt szabályozó jogszabály
1	közalkalmazotti jogviszony	1992.évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések

6.1 A köznevelési intézmény

6.1.1 típusa: Óvoda

6.1.2 alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés

6.1.3 gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: a gazdálkodási feladatokat Aszaló Község Önkormányzat Képviselő-testülete irányításával az Aszalói Közös Önkormányzati Hivatal ( 3841 Aszaló, Rákóczi út 87.) látja el.

6.2 A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény

	feladatellátási hely megnevezése	tagozat megjelölése	maximális gyermek-, tanulólétszám
1	Aszalói Óvoda	…	75 fő

6.3.A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:

ingatlan címe

ingatlan helyrajzi száma

vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga

az ingatlan funkciója, célja

3841 Aszaló, Rákóczi út 95.

266/3

használati jog

óvoda

7. Záró rendelkezés

Jelen alapító okiratot 2016.09.01.napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2012.12.27. napján kelt alapító okiratot visszavonom.

Kelt.: Aszaló, 2016. december 15.

Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
5. § (4) bekezdése alapján a Magyar Államkincstár nevében igazolom, hogy jelen alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapító okiratnak az Aszalói Óvoda és Konyha 2016. 12.15. napján kelt, ………………………………………. napjától alkalmazandó 3/2016. okiratszámú módosító okirattal végrehajtott módosítása szerinti tartalmának.

Kelt:

P.H.

Magyar Államkincstár

III. Bevezető

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a nevelőtestület és a szakalkalmazotti értekezlet a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 70. § (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő

szervezeti és működési szabályzatot

(továbbiakban: SZMSZ) fogadta el.

Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa az Aszalói Óvoda és Konyha többcélú intézmény működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

A szabályzatot a nevelőtestület és a szakalkalmazotti közösség, a szülői szervezet véleményének kikérésével fogadja el. Az intézmény fenntartójának egyetértése szükséges azon rendelkezések érvénybelépéséhez, amelyből a fenntartóra többletkötelezettség hárul.

A Szervezeti és Működési Szabályzat nyilvános dokumentum, a nyilvánosságra hozás felelőse az intézményvezetője.

Az SZMSZ időbeli hatálya

A SZMSZ érvényessége határozatlan időre szól, évente egy alkalommal felül kell vizsgálni. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban SZMSZ tekintetében változás áll be, illetve ha a szülők, vagy a szakalkalmazottak közössége illetve a nevelőtestület minősített többséggel javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárásrendet a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ határozza meg.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:

· Az intézménnyel jogviszonyban álló minden alkalmazottra.

· Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az intézmény feladatainak megvalósításában.

· A szülőkre, a község lakosságára (azokon a területeken, ahol érintettek).

· Minden intézménnyel kapcsolatba kerülő személyre.

Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:

· Az intézmény területére

· Az intézmény munkájára

· Az intézmény által szervezett – a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, kulturális programok stb. – intézményen kívüli programokra.

IV. Szervezeti felépítés

A többcélú intézmény létesítése és működése a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20. § (1)-(2), bekezdésben (5)-(6) bekezdésben, (8) bekezdésben és a (10)-(11) bekezdésben foglaltaknak megfelelően történhet.

A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

Az intézmény szakmai és gazdasági tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok, a szakalkalmazottak és a szülők is.

A kötelezően foglalkoztatandó alkalmazottak létszámát a hatályos jogszabályi előírások tartalmazzák.

A foglalkoztatottak engedélyezett létszámát nevelési évenként az irányító szerv által kiadott képviselő-testületi határozat adja meg.

1. Az intézmény vezetői és az alkalmazottai

1.1. Intézményvezető

Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja – a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével – a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.

Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a nemzeti köznevelési törvény határozza meg. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

Az intézményvezető – a köznevelési törvénynek megfelelően – egy személyben felelős:

· az intézmény szakszerű és törvényes működéséért

· az ésszerű és takarékos gazdálkodásért

· személyi és tárgyi feltételek biztosításáért a rendelkezésre álló költségvetés alapján

· az intézményben foglalkoztatottak felett a munkáltatói jogok gyakorlásáért

· az intézményi szabályzatok elkészítéséért, a jogszabályi előírásoknak való folyamatos megfeleltetéséért

· az intézmény képviseletéért

· az intézmény pedagógiai programjának jóváhagyásáért

· a pedagógiai munkáért,

· a szakmai munka irányításáért és ellenőrzéséért

· a nevelőtestület vezetéséért

· a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért

· a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért

· nemzeti ünnepek és intézményi ünnepségek munkarendhez igazodó méltó megszervezéséért

· a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a gyermekvédelmi jelzőrendszernek a köznevelési intézményhez kapcsolódó feladatai koordinálásáért

· a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért

· szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért

· tanügyi feladatok ellátásáért

· a munka- és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért

· a gyermekbalesetek megelőzéséért

· a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért

· együttműködés az intézményi egységekkel

· együttműködés a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel

· a humánerőforrás biztosításáért és fejlesztéséért

· a KIR rendszer adatszolgáltatásáért és hitelességéért

· a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási terv elkészítéséért

· a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért

· a szabályzatok betartásának biztosításáért a munkaköri leírások és a vezetői ellenőrzés útján.

Az intézményvezetője felel:

· a közfeladatok jogszabályban, alapító okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak, az irányító szerv által meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért

· a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság, az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért

· a használatába adott vagyon vagyonkezelői jogának rendeltetésszerű gyakorlásáért

· a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért, fejlesztéséért

· a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért

· az intézményi számviteli rendért

· a tanügyi feladatok ellátásáért, hitelességéért.

Az intézményvezető feladata:

· a nevelőtestületi értekezletek előkészítése

· a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése

· a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése

· a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

· a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel való együttműködés

· tanügy igazgatási feladatok ellátása

· a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása

· dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe

· rendkívüli szünet elrendelése – a fenntartó egyidejű értesítése mellett –, ha az intézményre kiterjedő veszélyhelyzet miatt annak működtetése nem lehetséges (időjárás, járvány, természeti csapás, elháríthatatlan ok)

· a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben

· az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat

· a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt és át nem ruházott feladatok ellátása

· a fenntartóval, szülői szervezettel, iskolával és a civil szervezetekkel való együttműködés

· az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak irányítása.

A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.

A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

Az intézményvezető munkaideje felhasználását és beosztását, a 2011. évi CXC. törvény 5. mellékletben foglalt foglalkozások megtartásának kötelezettségén kívül maga jogosult meghatározni.

Az intézményvezető kizárólagos hatásköre a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör.

A korábban legalább két ciklust intézményvezetőként dolgozó pedagógusra a 69. § (6) bekezdése vonatkozik.

Átmeneti rendelkezések a 98. § (8) bekezdése és a (18) bekezdése.

Az intézményvezető kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.

A többcélú intézmény pályázati kiírására nem érkezik vagy érvénytelen a pályázat, akkor az intézmény vezetésére azt a személyt lehet megbízni, aki a leghosszabb szolgálati idővel, legnagyobb szakmai tapasztalattal és több éves vezetői gyakorlattal rendelkezik.

1.2 Az intézményvezető-helyettesek

Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi az Aszalói Óvodában a megbízott intézményvezető-helyettes (továbbiakban intézményvezető-helyettes) és a konyha szervezeti egységében.

Különleges felelőssége

· Az intézményvezető távollétében – korlátozott jogkörben – teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat.

· A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.

· Közvetlenül szervezi és irányítja az alkalmazottak munkáját.

· Az intézmény kulcsaiért, valamint a bélyegző használatáért teljes felelősséggel tartozik.

1.3. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető-helyettes helyettesíti.

Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető-helyettes látja el,a konyhában az élelmezés vezetője az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés).

Az intézményvezető és a helyettesek egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által írásban meghatározottak alapján történik.

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

· a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett,

· a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott,

· a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

1.4. Szakalkalmazotti közösség

Meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely az intézményben dolgozó valamennyi közalkalmazott tagja, a többcélú intézmény, tanácskozó és határozathozó szerve.

Intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A szakalkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

Véleményezési jog: az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.

A döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szava dönt.

A döntései határozati formában az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

A szakalkalmazotti értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét a megbízott közalkalmazott vezeti.

1.5. A kiadmányozás szabályai

Az óvoda kiadmányozási joga az intézményvezetőt illeti meg.

Az intézmény nevében aláírásra az intézményvezető jogosult, akadályoztatása esetén – az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokra vonatkozóan – aláírási jogot gyakorolhat az intézméyvezető-helyettese.

Rendkívüli esetben az aláírási jogkört írásos felhatalmazás alapján megbízott pedagógus és szakalkalmazott is gyakorolhatja.

Az átruházott jog gyakorlójának az aláírás előtt az intézményvezetőt tájékoztatnia kell.

Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata:

1. Hosszú bélyegző: Aszalói Óvoda és Konyha,

3841 Aszaló, Rákóczi út 95.

Tel:46/395-917

OM azonosító:202167

2. Hosszúbélyegző: Aszalói Óvoda és Konyha

3841 Aszaló, Rákóczi út 72

Tel:46/596-213

Fax:46/596-266.

Adószám: 16665756-2-05

(Egyik az Óvodában található a másik a Konyha intézményében, használatáért az óvodavezető és az élelmezésvezető felel.)

3. Körbélyegző: Aszalói Óvoda és Konyha Aszaló középen a címerrel

( Az Aszalói óvodában található)

V. Az Aszalói Óvoda és Konyha

1. A működés rendje

1.1. A nevelési év rendje

A nevelési-oktatási intézmény szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésbe dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

A döntések előkésztésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint - részt vesznek a pedagógusok, az alkalmazottak, a szülők valamint képviselőik.

A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy páthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt , amíg az óvoda ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a Szervezeti és működési szabályzat (a továbbiakban SZMSZ) határozza meg.

Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, az óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg.

A nevelési év helyi rendjét az éves munkaterv tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:

· az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

· a szünetek időtartamát,

· az óvodai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját,

· az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját,

· a bemutató foglalkozások rendjét,

· a nyílt napok megtartásának a rendjét,

· a nyári nyitva tartás rendjét és

· minden egyéb, a nevelőtestület által szükségesnek ítélt kérdést.

Az óvodai csoportok minimális, maximális és átlaglétszámát a 2011. évi CXC: törvény 4. számú melléklete határozza meg. Az óvodai csoportra megállapított maximális létszám a nevelési év indításánál a fenntartó engedélyével legfeljebb húsz százalékkal átléphető, továbbá függetlenül az indított csoportok számától, akkor is, ha a nevelési év során új gyermek átvétele, felvétele miatt indokolt. A maximális létszámtól csak akkor lehet eltérni, ha azt az óvodai jogviszony nevelési év közben történő megszűnése indokolja.

Ha van még szabad férőhely, a nem körzetben élő óvodás gyermek is felvételt nyerhet, ha a nemzeti köznevelési törvény szabályaiban leírt felvételi kritériumnak megfelel.

Az óvoda az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján a Tevékenységközpontú pedagógiai program szerint dolgozik.

A nevelési év:

Ø minden év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart,

Ø a szorgalmi idő - minden év szeptember 1-től a következő év május 31-ig,

Ø nyári udvari életet - június 1-től augusztus 31-ig szervezzük.

A téli szünetben a Fenntartó jegyzőjének engedélyével az óvoda zárva tart.

Az iskolai szünetek időpontjában (őszi, tavaszi szünet) az óvoda összevont csoporttal vagy csoportokkal működik a szülői igényeinek megfelelően.

Ha az óvodát igénylő gyermekek száma nem haladja meg a tíz főt, akkor az óvoda a jegyző engedélyével zárva tart (gazdasági okok miatt).

A nyári időszakban (június 15.-től - augusztus 31.-ig) a csoportok összevontan működnek, a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. A nyári időszakban (június 16. és augusztus 31. között) az óvodában nyári leállás van a fenntartó által engedélyezett időszakban és időtartamban (minimum 2, maximum 4 hét).

A nyári zárásról a szülőket az óvoda faliújságján kihelyezett hirdetményben kell értesíteni február 15.-ig.

Az intézmény egy nevelési évben legfeljebb 5 nevelés nélküli munkanapot szervezhet. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon – a szülő igény esetén – az óvoda kötelessége ellátni a gyermek felügyeletét.

A nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív hit- és vallásoktatást a nemzeti köznevelési törvényben leírt szabályok betartásával valósulhat meg.

A nevelési év rendjét az óvoda épületében, jól látható helyen ki kell függeszteni, továbbá a nevelési év kezdetén tartott szülői értekezleten ismertetni kell minden csoportban a szülőkkel.

1.2. A nyitva tartás rendje

Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik.

Az óvoda a nevelési évben hétfőtől - péntekig 7,00 órától 16,30 óráig tart nyitva. Az óvoda minden csoportjában 7,00 órától 16,30 óráig óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel.

Az iskolai életre felkészítő feladatát elsősorban 7 órától – 12 óráig látja el, de a gyermekek egyéni fejlesztése egész nap folyamatos.

Heti pihenőnapon és munkaszüneti napon az óvodát zárva kell tartani.

Az óvodát reggel a munkarend szerint 7,00 órára érkező óvodapedagógus nyitja, és délután a munkarend szerinti dajka zárja 17,00 órakor.

Az óvoda dolgozóinak munkarendje, a személyre szóló munkaidő-beosztás, az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete.

Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az intézményvezetője engedélyezi.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre engedélyt Aszalói Önkormányzat jegyzője ad, és az óvoda vezetője rendeli el a változtatást.

Rendkívüli esetben, ha a csoportok létszáma erősen lecsökken, a teljes nyitvatartási időben össze lehet vonni. Az összevonás feltétele, hogy az összevont csoport létszáma, a 20 főt nem haladhatja meg.

Az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint az óvoda faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni, és az óvoda honlapjára is fel kell tenni.

A nevelés nélküli munkanapokról legalább egy héttel előtte a szülőket értesíteni kell, hogy gyermekük elhelyezéséről gondoskodni tudjon (szükség esetén felügyeletet kell biztosítani).

2. A nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának a rendje

2.1. A gyermekek részére

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 49. § (1)-(3) bekezdése az irányadó az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés útján történik a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. §-nak figyelembe vételével. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti a nevelési év folyamán, a gyermekek felvétele folyamatos.

A felvételi, átvételi szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló törvény 8. § (1)- (2) bekezdése és a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet 20. § (1) - (11) bekezdések tartalmazzák.

Minden óvodába felvett gyermek számára kötelező az óvodába járás. Az óvodavezetőnek az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról szóló döntéséhez továbbra is ki kell kérni a szülők és az óvodapedagógusok véleményét, de emellett figyelembe kell venni a2003. évi CXXV. törvény 28. §-ban meghatározott feltételeket.

7,00 órától 16,30 óráig minden gyermek a saját csoportjában részesül ellátásban, a gyermekek egyéni fejlesztését és az iskolai életre való felkészítését szem előtt tartva.

Az óvodába érkezés reggel 7,00 - 9,00 óra között történik, hogy a gyermekek további napirendjét ne zavarja.

Ha szükséges, ebéd után 12,45 órától -13 óráig lehet elvinni a gyermeket az intézményből.

Délután a hazavitel ideje: 15,30 órától – 16,30 óráig.

A gyermek óvodai a hiányzása esetén az étkezés lemondható illetve óvodába érkezéshez igényelhető előző munkanap 9 óráig személyesen vagy telefonon az intézményvezetőnél vagy a csoport óvónőinél vagy az élelmezés vezetőnél.

A bejelentés 24 órás eltolódással lép életbe és a következő havi befizetéskor kerül elszámolásra, levonásra.

A gyermekek étkezési igényeit és térítési díjának a visszamondását a csoportvezető óvónők adminisztrálják az étkezési nyilvántartási lapon.

Bejelentés elmulasztása esetén térítési díj visszafizetésére nincs lehetőség.

A gyermekek hiányzásait, jogait és kötelességeit a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§ (1) – (4) és a (6) és a 22/ 2013. (III. 22.) EMMI rendelet 9.0 (1), és az 50. § (1) – (3) bekezdései szabályozzák.

Óvodai jogviszony megszűnése: a nemzeti köznevelésről szóló törvény 53. § (1) bekezdése és (10)-(11) bekezdése, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 50. § (1) – (3) bekezdése és a 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet 8.§ (1) bekezdése szerint.

2.2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

Az intézmény zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását.

Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje a következő:

Intézményvezető naponta 7.30 órától 15.30 óráig tartózkodik az intézményben. Az intézményen kívüli ügyintézést a fedési időben kell megoldani.

A reggel 7.00 órától 7.30 óráig, illetve a 15.30 órától 16.30 óráig terjedő időben, ha az intézményvezető-helyettes sincs, az intézményben a vezetői feladatok ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a helyettesítési rend szerint jogosult az óvodapedagógus. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás vagy hivatalos elfoglaltság esetén az egybeeső munkarend miatt az intézményvezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni.

2.3. Az óvoda munkavégzéssel kapcsolatos szabályai

2.3.1. Munkaviszony

A 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 42. §-tól – 50. §-ig rendelkezik.

A köznevelésben való alkalmazás feltételeit a 2011. évi Nkt. 61. §, a 66. §-tól - 69. §.ig, a 98. § (3), (8), (13), (18) bekezdései, 99. § (3), (6), (7), (10), (13), (14) bekezdései és a 99/E. § szabályozza.

Az óvodai dolgozó közalkalmazottak számát és végzettségét a Nkt. 1-3. melléklete szabályozza.

1992. Kjt. 20. § (1) bekezdésétől – (2d) bekezdésig, (2e) bekezdés, (3) bekezdéstől – (9) bekezdésig, 20/A. § (1) bekezdésétől – 87) bekezdésig, a 326/2013. Korm. rendelet 28. §, 29. §, 21. §-tól – 27. §-ig szabályozza a közalkalmazotti jogviszony létesítését és módosítását. .

Nevelő-oktató munka - óvodai nevelés keretében gyermekekkel való pedagógiai célú közvetlen foglalkozás – pedagógus-munkakörben való alkalmazást csak óvodapedagógusi végzettséggel látható el, nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkakörükhöz szükséges szakképzettséggel rendelkezhetnek és közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazhatóak.

A 2011. évi törvény a nemzeti köznevelésről 61. § (1) – (8) bekezdése szabályozza a köznevelési intézményben történő foglalkoztatást, a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi törvény közalkalmazottakra vonatkozó részei, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a pedagógusok előmeneteléről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról rendelkező 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet, a pedagógus-továbbképzésről

Az intézményvezető, mint munkáltató belépéskor munkaszerződésben, vagy kinevezésben határozza meg, hogy az alkalmazott milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel foglalkoztatja.

A közalkalmazottak heti 40 órás munkaidővel látják el ezeket a feladatokat a munkaköri leírásnak megfelelően.

A 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 35. § (3) bekezdését is figyelembe kell venni. A szakmai gyakorlatra 326/2013. (VIII.30.) Kor. rendelet 6. § 15/A. §, 15/B. §-ok vonatkoznak. A minősítő vizsga és a minősítő eljárásra vonatkozik a fent nevezett Korm. rendelet 7. § (1)-(3) bekezdései, a 8. § (1)-(6) bekezdései, 10. §, 10/A. §-tól – 10/F. §-ig és a 11. §, 11/B. §, 12. §, 12/A. §-tól – 12/E. §-ig, 36. §, 39/B. §.

A pedagógusok előmeneteli és illetményrendszerét a 2011. évi CXC. Nkt- 64. § (1)-(9) bekezdéseit és a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 15/A. §-tól – a 15/C §-ig. kell alkalmazni.

A bejáró alkalmazottaknak útiköltséget térít.

Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.

Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.

2.3.2. A munka díjazása

A vonatkozó jogszabályok figyelembevételével kell munkaszerződésben, vagy kinevezési okmányban rögzíteni. A minőségi vagy mennyiségi többletmunkát végző dolgozók jutalomban részesíthetők.

A besorolásnál a 2011. évi Nkt. 64. § (5), (8), 65. § (1), (1/a) és az 1992. XXXIII. törvény 60. §.

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak fokozatban történő besorolásához szükséges követelményeket a 326/2013. (VIII.30.) Kor. rendelet 2. § - 5. §-ig, 31. §, 32. §, 32/A és a 35. § (3) bekezdések tartalmazzák. A 39/C. – 39/E. §-ig és a 39/K. §-ot a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkoznak.

A pótlékokról a Nkt. 65. § (3) bekezdését kell figyelembe venni.

A jubileumi jutalomra való jogosultságot az 1992. XXXIII. törvény 78. § (1) – (5) bekezdései az irányadók.

2.3.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettsége, hivatali titkok megőrzése:

· A munkavégzés teljesítése az intézményvezetője által kijelölt munkahelyen, a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányokban leírtak szerint történik.

· Az óvodában dolgozó közalkalmazottak orvosi vizsgálatát az üzemorvos látja el.

Az ellátás kiterjed:

- az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra

- a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra.

· A dolgozó köteles munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat.

· A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezető utasításainak, valamint szakmai előírásoknak-elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

· Amennyiben adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.

Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:

· a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok

· a tanulók - gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok

· amit a gyermekektől, szüleiktől megtudunk, meghallunk

· amit az intézményben a munkánk során megtudunk.

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.

A pedagógus kötelességeit és jogait 2011. évi Nkt. 62. § mondja ki.

2.3.4. Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályai:

· Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.

· A HACCP-előírások betartása és betartatása mindenki felelőssége.

· Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!

· Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos!

· Tilos alkohol fogyasztása után munkába állni!

2.3.5. Munkaidő beosztása

2011. évi Nkt. 62. § (8), (9), (11) és a (11a) bekezdései az óvodapedagógus munkaidejét szabályozza és a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 17. § (1), (1a), (3)-(5), (6a) bekezdései.

A munkarendet a szakmai törvények, jogszabályok szerint kell kidolgozni. Ennek hiányában a munkáltató állapítja meg.

Az intézményben a hivatalos munkarend a következő:

Nyitvatartási idő: Hétfőtől — Péntekig: 7,00 órától – 16,30 óráig, napi 9,5 óra, heti 47,5 óra.

2.3.6. Szabadság

A Kjt. 57.§ (3) bekezdés, a Kjt. vhr. 10. § bekezdés, az Mtv. 132. § (2) bekezdés és a 2011. évi Nkt 64. § (2a) bekezdése, 326/2013. Korm. rendelet 30. § vonatkozik

Az éves rendes szabadság kivételéhez tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadságok engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult.

A dolgozók szabadságát, annak mértékét a közalkalmazottak, valamint a Munka Törvénykönyvben foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartás vezetéséért a megbízott személy és az intézményvezető felelős.

2.3.7. A helyettesítés rendje

Az intézményben folyó munkát a dolgozók ideiglenes vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére helyettesítési rendszert kell kidogozni, melynek felelőse az intézményvezető-helyettes.

A helyettesítéssel kapcsolatos egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Belső utasításban is szabályozni lehet, ez az intézményvezető és intézményvezető-helyettes feladata.

Az alkalmazottnak a munkából való távolmaradását a lehető legkorábban, előzetesen jelentenie kell az intézményvezetőnek illetve közvetlen felettesének (intézményvezető-helyettes), hogy gondoskodni lehessen a szakszerű helyettesítéséről.

Az óvodapedagógus szakszerű helyettesítése érdekében a csoportnaplót naprakészen az óvodában kell tartani.

Szakmai továbbképzések alkalmával a helyettesítése minden közalkalmazottnak megoldott.

2.3.8. Kártérítés

A munkavállaló a munkaviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére való tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni, a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ, vagy kezel és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vett át. Amennyiben a kárt többen okozták egyetemleges kötelezettségnek, van helye. A kár összegének meghatározásánál a Mt.172—173 §. az irányadó.

2.3.9. Anyagi felelősség

Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, gépek — eszközök, szakkönyvek megóvásáért.

2.4. Nyilatkozat tömegtájékoztatási szervek részére

A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük.

A tömegtájékoztató eszközök (televízió, rádió, sajtó) képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.

A felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat.

· az intézményt érintő kérdésekben nyilatkozattételre az intézményvezető jogosult,

· elvárás, hogy a tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak kérdésére udvarias, egyértelmű, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel,

· a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendeletekre, valamint az jó hírnevére és érdekére,

· nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek időelőtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart okozna. Az intézménynek anyagi vagy erkölcsi kárt okozna,

· továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik,

· a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített anyagot a közlés előtt megismerje.

3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének a rendje

Az óvodai munkaterv része.

Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére és a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

3.1. Az ellenőrzés fajtái

· Tervszerű, a munkatervben rögzített szempontok alapján.

· Alkalomszerű ellenőrzés célja:

a problémák feltárása, megoldása érdekében,
eredményesség mérése, a napi felkészültség felmérésének érdekében,

· az ellenőrzési ütemterv, illetőleg írásban rögzített munkamegosztás alapján, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében végzett ellenőrzés, a közalkalmazottak munkájának értékelése.

Az intézményvezetője a felelősségi területén kötelezően, szakmai téren, a tájékozódás szintjén végzi ellenőrzési feladatait.

Az ellenőrzés tapasztalatait, majd a feladatok meghatározását az ellenőrzöttel ismertetni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel értelmezni, értékelni szükséges.

3.2. A belső ellenőrzés elvei és általános szabályai

Az óvodai nevelés belső ellenőrzésének rendjét az intézményvezető tervezi, szervezi meg és az önértékelést a Belső első ellenőrzési csoport tervezi, szervezi. A belső ellenőrzés évente elkészítendő nyilvános ellenőrzési terv szerint történik, amely az éves munkaterv része.

Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat ismertetni szükséges és meg kell vitatni a nevelőtestületi értekezleten.

Az intézményvezető szükség szerint eseti ellenőrzéseket is elrendelhet.

3.3. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosultak köre

· az intézményvezetője,

· az intézményvezető-helyettes,

· a munkaközösség vezető.

3.4. A belső ellenőrzés módszerei

· csoportlátogatás előre meghatározott szempontok alapján, megfigyelés

· dokumentációk (csoportnapló, felvételi és mulasztási napló, étkezési lapok, igazolások, fejlődési

· lapok, egyéni fejlesztési tervek) vezetésének ellenőrzése (tervezési, értékelési, tanügyi-

· igazgatási)

szóbeli, vagy írásbeli beszámoltatás
bejárás, leltározás.

A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység eredményességének, szakszerűségének, célszerűségének és hatékonyságának a vizsgálata. Feltárása, hogy milyen területen szükséges erősíteni a tevékenységeket, hol kell a rendelkezésre álló eszközöket, felszereléseket felújítani, korszerűsíteni, illetve bővíteni.

Területei:

· Szakmai-pedagógiai tevékenység

· Tanügy-igazgatási feladatok ellátása

· Munkáltatói jogkörből adódó feladatok (határidők, jogszabályi előírások betartása)

· Önértékelés.

Alapelvei:

· konkrétság

· objektivitás

· folyamatosság

· tervszerűség

· pedagógiai önállóság tiszteletben tartása

· humánus megközelítés, kölcsönös bizalom

· önállóság, önértékelés fejlesztése

· perspektívák adása

· pozitívumok erősítése

A pedagógiai munka éves ellenőrzési ütemtervét a vezető-helyettes javaslatai alapján az intézményvezető készíti el.

Az ellenőrzési terv az éves munkaterv része. Az ellenőrzési terv tartalmazza az ellenőrzés területeit, módszereit, szempontrendszerét és ütemezését.

Az ellenőrzési tervet az intézményben nyilvánosságra kell hozni. Az ellenőrzés kiterjed az egyes feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.

Az ellenőrzési terv végrehajtásáért az intézményvezető felel.

Az intézményvezető az egyes nevelési területek ellenőrzésébe bevonja a vezető-helyettest, a munkaközösség-vezetőt és a BECS tagjait.

Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az intézményvezető dönt.

Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet az intézményvezető-helyettes, munkaközösség-vezető és a szülői szervezet.

Az ellenőrzés tapasztalatairól írásos feljegyzést kell készíteni, azt az érintett óvodapedagógussal, illetve dolgozóval ismertetni kell, aki arra szóban vagy írásban észrevételt tehet.

Az intézményvezető minden évben valamennyi óvodapedagógus és technikai dolgozó munkáját értékeli legalább egy alkalommal.

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait a nevelési évzáró értekezleten értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket.

3.5. Pedagógiai szakmai ellenőrzés

A 2011. évi Nkt. 87. § és a 20/2012. EMMI rendelet 145. §-tól – 152. §-ig szabályozza.

4. A belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

A gyermekeket kísérő szülők, nagyszülők, testvérek a Házirendben meghatározott módon tartózkodhatnak az óvoda épületében, annak helyiségeiben.

A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás- orvos, védőnő, pedagógus, iskolaigazgató- az intézményvezetővel történő egyeztetés szerint történik.

Az óvodai csoportok és a gyermeki tevékenységek látogatását más személyek részére az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettes engedélyezi.

Azok a személyek, akik üzleti tevékenységükkel, vagy bármilyen más eseti ügyükkel kapcsolatosan kívánnak az óvodába belépni, benntartózkodni, az intézményvezetőtől vagy intézményvezető-helyettestől kérnek engedélyt.

A bejárati előszoba, a vezetői iroda áll nyitva a külső személyek számára.

Különleges védelemben azok a helységek részesülnek amelyekben a gyermekek nevelése folyik, a házirend rögzíti ezen helyiségeket./ Az ilyen helységekbe történő belépés külső személyek számára minden esetben csak kötött, ellenőrzött formában valósulhat meg/.

A Tálalókonyhába a dolgozókon és a személyzeten kívül – kivéve ellenőrzést végző személy - belépni tilos!

5. Ha a nevelési-oktatási intézmény és a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje

5.1. A Konyha

Az élelmezésvezető felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásáért. Felügyeleti és ellenőrzési joga az intézményvezetőjének és az intézményegység vezetőjének van.

A Konyhával napi kapcsolat:

· az intézményvezető (telefonon)

· a tálaló konyhában dolgozó személy.

Szükség esetén az intézményvezető ellátogat a konyhába, de napi kapcsolatot tartanak telefonon, szükség esetén e-mail-en.

Az óvodás gyermekek, iskolás tanulók és a szociális étkezők napi étkezését biztosítja és szükség esetén a dolgozók, vendégek ebédjét is.

6. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje

A szülői szervezet az óvoda valamennyi szülőjének a képviseletét látja el.

Dönt

a) Saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról,

b) Tisztségviselőinek megválasztásáról.

Az óvodai szülői szervezet figyelemmel kíséri:

· a gyermeki jogok érvényesülését,

· a pedagógiai munka eredményességét,

· a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben kérhet tájékoztatást a nevelés-oktatási intézményvezetőjétől.

A szülői munkaközösség munkatervét beépítjük az intézmény éves munkatervébe.

Az intézményvezető és az óvodai Szülői Munkaközösség képviselője szükség szerint, de legalább félévenként tart értekezletet, ahol az óvodavezető tájékoztatást ad az intézmény munkájáról. Minden megbeszélésen jegyzőkönyv készül.

A törvényi jogköröket biztosítjuk.

Az óvoda a Szülői Munkaközösség részére véleményezési jogosultságot biztosít:

· a Szervezeti és Működési Szabályzat, szülőket érintő rendelkezéseiben,

· a szülőket anyagilag is érintő ügyekben,

· az óvoda és a család közötti kapcsolattartás rendjének és a gyermekvédelmi feladatoknak a meghatározásában,

a házirendet érintő kérdésekben.

7. A vezetők és szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, kiadmányozás és a képviselet szabályai

A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik:

· a vezetőség

· a nevelőtestület

· alkalmazotti közösség

· a közalkalmazotti tanács

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az intézményvezető fogja össze.

A kapcsolattartás formái:

· beszélgetés

· értekezlet

· megbeszélés

· tájékoztatás (szóban és írásban)

· esetmegbeszélés

· fórum

· e-mail.

A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák.

7.1 A vezetőség

Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyekben, amelyekben az intézményvezető saját jogköréből szükségesnek tart.

A vezetőség tagjai:

· intézményvezető,

· intézményvezető-helyettes,

· szakmai munkaközösség vezető,

A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között folyamatos, és a szükségleteknek megfelelő. A vezetők irányítják, tervezik, szervezik és ellenőrzik a saját területükhöz tartozó munkát. Írásban és értekezleteken beszámolnak területük működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, hiányosságokról, problémákról, valamint javaslatokat tesznek a fejlesztésekre.

7.2. A nevelőtestület

A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az óvoda valamennyi pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja.

A nevelőtestület a nevelési kérdésekben, a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban, továbbá az e Szabályzatban meghatározott kérdésekben döntési, véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szava dönt.

A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét a megbízott óvodapedagógus vezeti.

A nevelőtestület döntései határozati formában az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

Feladata még, hogy

· önképzéssel fejlessze tudását, módszereit,

· továbbképzéseken vegyen részt,

· a továbbképzéseken hallottakról belső továbbképzést tartson kollégáinak.

7.4.1 A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Nkt. 70. § (1)-(6) bekezdései, valamint az EMMI rendelet 117. § (1)-(4) bekezdései határozza meg.

A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.

A nevelőtestület döntési jogköre:

· a pedagógiai programot

· az SZMSZ-t

· a házirendet

· a nevelési év munkatervét

· átfogó elemzéseket, értékeléseket és beszámolókat

· továbbképzési programot elfogadja

· a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról

· az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról

· jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.

Véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és – szükség szerint – rendkívüli értekezletet tart.

A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézményvezetője hívja össze.

A pedagógusok felelőssége és kötelessége, hogy a napirend alapján felkészüljenek, beszámolási kötelezettségüknek eleget tegyenek, és érdemi hozzászólásaikkal segítsék a cél elérését.

Az intézményvezető rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik.

A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet nevelési időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:

· az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztása során

a vezető-helyettes megbízása, megbízásának visszavonása előtt
külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

7.4.2. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések

A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja

· a pedagógiai program,

· az SZMSZ,

· a házirend,

· a munkaterv,

· az óvodai munkára irányuló átfogó elemzések, értékelések, beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat,

· továbbképzési programot,

· az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai véleményt.

Az intézményvezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja a nevelőtestület tagjainak.

A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet egy nevelőtestületi tagot választ.

A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van.

Döntéseit és határozatait – kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el.

A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni.

A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében az éves munkatervben meghatározott számú és témájú értekezletet tart. Rendkívüli értekezlet hívható össze abban az esetben, ha azt a vezető szükségesnek tartja, vagy a nevelőtestületnek legalább az 1/3-a kezdeményezi.

A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:

· a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítő nevét

· a jelenlévők számát

· az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét

· a meghívottak nevét

· a jelenlévők hozzászólását

· a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását

· a határozat elfogadásának szavazási arányát

A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül egy hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek.

7.4.3 A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

A nevelőtestület valamennyi hatáskörének gyakorlási jogát fenntartja, jogszabályban biztosított hatásköreinek gyakorlási jogát nem ruházza át.

7.5. Szakmai munkaközösség

Az intézmény pedagógusai – legalább öt pedagógus kezdeményezésére – elkülönült szervezeti egységnek nem minősülő szakmai munkaközösséget hozhatnak létre. A szakmai munkaközösség jogosítványait, feladatait a Nkt. 71. § (1) bekezdése és az EMMI rendelet 118. § továbbá jelen Szabályzat határozza meg.

A szakmai munkaközösség dönt:

· működési rendjéről, munkaprogramjáról

· szakterületén a nevelőtestület által átruházott kérdésekről

A szakmai munkaközösség véleményezi:

· a pedagógiai programot

· a továbbképzési programot

· a nevelés-oktatás eszközeinek kiválasztását

· szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességét

· a vezetői pályázat szakmai programját

A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adhat:

· az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez

· a pedagógusok minősítő eljárásának lebonyolításához

· az önértékelési rendszer működtetéséhez

· a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához

· a sajátos nevelési igényű,a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációját szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához

· a pedagógusok szakmai munkájának támogatásához

· a nevelőmunka tárgyi feltételeinek fejlesztéséhez

A munkaközösség feladatai a pedagógusok munkájának segítésében:

· a munkaközösség profiljában tervező, elemző, értékelő tevékenység

· módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, közzététele a testületben

· módszertani értekezletetek és gyakorlati napok szervezése

· a szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása

· a munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása

· pályakezdő pedagógusok munkájának támogatása

· a pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása

A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával.

7.6. Alkalmazotti közösség

Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja.

A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza.

Az intézményben dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelő részletes feladatait, kötelezettségeit és jogait minden alkalmazott névre szóló munkaköri leírásban kapja meg.

A munkaköri leírásokat az intézményvezetője készíti el.

Az intézményvezető munkaköri leírását a fenntartó.

Az intézményvezető és intézményvezető-helyettes munkaideje heti 40 óra, amely a jogszabályban szereplő óvodai foglakozásainak az óraszámából így a vezetői feladatok elvégzésére fordított időből, a helyettesnek a nevelőmunkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből és a vezető-helyettesi teendők 8 órát igénybe vételéből áll.

Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, amely a kötött órákból és a nevelőmunkával vagy a gyermekekkel a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges nem kötött időből áll. A kötött órák számát jogszabály határozza meg.

A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak heti munkaideje 40 óra.

Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük!

Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jog illeti meg.

Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap.

A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja.

Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés-előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell.

A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölnie kell.

Egyetértési jog: a döntési jogkör gyakorlója csak úgy rendelkezhet, ha a jogosultak ténylegesen egyetértenek.

Döntési jog: kizárólagos intézkedési jog, melyet jogszabályok biztosítanak.

7.7. Dolgozói érdekképviseleti szervezetek

Az intézmény vezetése együttműködik az óvodai dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézményvezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt. Az óvoda működését segítő testületek, szervezetek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni; megőrzéséről az intézményvezetője gondoskodik.

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Intézményünk a feladatok elvégzése, a hatékonyság fokozása, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.

8.1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás tartalma.

Az ellátás kiterjed:

- Az évenkénti szűrővizsgálatokra

- A fertőző betegségek ellenőrzésére

Kapcsolattartó: az intézményvezetője.

Feladata: biztosítja a munkafeltételeket, gondoskodik a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról.

A kapcsolat tartalma: az fogorvos éves fogászati ellenőrzést tart az óvodában az intézméyvezetővel egyeztetett rend szerint, óvodapedagógusokkal együttműködve végzi.

A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat az 51/1997. (XII. 18.) NM-rendelet szabályozza, a szűrővizsgálat elvégzésében minden dolgozó segítséget nyújt.

Minden féle egészségügyi vizsgálat megszervezésében és lebonyolításában aktívan kiveszi részét az óvoda összes dolgozója.

A kapcsolat formája: egészségügyi vizsgálat, szűrés, beutalás kezelésre.

Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint és szükség szerint.

8.2 Pedagógiai szakszolgálatok

Kapcsolattartó: az intézményvezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben.

A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció.

Gyakoriság: hetente 3 óra logopédiai foglalkozás a beszédhibás gyermekeknek, nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve fejlesztőpedagógus az évelején végzett szűrővizsgálat alapján, és a pszichológusi vizsgálat az óvodapedagógusok jelzése alapján szükség szerint.

8.3 Pedagógiai szakmai szolgáltatók

Kapcsolattartó: az intézményvezetője, illetve a szakmai munkaközösség vezetője.

A kapcsolat tartalma: a pedagógusok szakmai ismereteinek frissítse, bővítése, valamint szaktanácsadói szakmai segítés.

A kapcsolat formája: továbbképzések, konferenciák, konzultációk, szaktanácsadói hospitálás, szaktanácsadói javaslat.

Gyakoriság: nevelési évenként meghirdetett időpontokban és gyakorisággal.

8.4 Gyermekjóléti szolgálat, családsegítő szolgálat, gyámügyi hivatal

Kapcsolattartó: intézményvezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása.

A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel, segítség kérése, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt. Igazolatlan hiányzások esetén jelzési kötelezettség.

· a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése – ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja

· amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen

· esetmegbeszélés – az óvoda részvételével, a szolgálat felkérésére

· szülők tájékoztatása révén (a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését

· igazolatlan hiányzások esetén jelzési kötelezettség a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51§ (4) bekezdése értelmében.

Gyakoriság: szükség szerint.

A gyermekvédelmi feladatok kompetenciaelvű meghatározását az óvoda pedagógiai programja tartalmazza.

8.5. B-A-Z Megyei Gyermekvédelmi Központ

Kapcsolattartó: az intézményvezető és minden óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek fejlődésének nyomon követése, a családokkal való kapcsolattartás.

A kapcsolat formája: látogatás, rendezvényeken való részvétel.

Gyakoriság: 2 hetente, havonta.

8.6. Magyar Református Gyermekvédelmi Szolgálat

Kapcsolattartó: az intézményvezető és minden óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek fejlődésének nyomon követése, a családokkal való kapcsolattartás.

A kapcsolat formája: látogatás, rendezvényeken való részvétel.

Gyakoriság: 2-3 havonta

8.7. Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény

Kapcsolattartó: az intézményvezető és minden óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek fejlődésének nyomon követése, a családokkal való kapcsolattartás.

A kapcsolat formája: látogatás, rendezvényeken való részvétel.

Gyakoriság: 2 hetente, havonta

8.8. Göőz József Általános Iskola

Kapcsolattartó: az intézményvezető és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda–iskola átmenet megkönnyítésével, információk továbbítása a szülőknek.

A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel.

Gyakoriság: az iskolai látogatás az iskolai beiratkozás előtt és az első félévet követően.

8.9. Civil szervezetekkel

Kapcsolattartó: az intézményvezető és a megbízott óvodapedagógus

A kapcsolattartalma: közös programok a gyermekekkel és a nyugdíjas klubok tagjaival.

A kapcsolat formája: látogatás az intézményünkbe, köszöntés ünnepek alkalmával.

Gyakorisága: évente 2-3 alkalom

8.10. Fenntartó

Kapcsolattartó: intézményvezető.

A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, az intézmény érdekeinek képviselete.

A kapcsolattartás formája: vezetői értekezletek, kiállítások, rendezvények, központi ünnepségeken való intézményi képviselet, munkamegbeszélések, adatszolgáltatás, írásos beszámoló.

Gyakorisága: szükség esetén

8.11. Cigány Kisebbségi Önkormányzat

Kapcsolattartó: intézményvezető.

A kapcsolattartás tartalma: az intézménybe járó gyermekek egyenlő esélyeinek a megteremtése.

A kapcsolattartás formája: megbeszélések, esetmegbeszélések, információ kérése.

Gyakorisága: szükség esetén

8.12. Gyermekprogramokat ajánló kulturális intézmények, szolgáltatók

Kapcsolattartó: az intézményvezető által az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus.

A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermekműsorok, előadások szervezése, lebonyolítása.

A kapcsolat formája: intézményi programok szervezése, intézményen kívüli kulturális programok látogatása, illetve ajánlása a szülőknek.

Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével.

9. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége.

Az ünnepek és megemlékezések a pedagógiai programban leírtak és az éves munkaterv és jelen Szabályzat határozzák meg.

Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények mindenkor a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak. Minden óvodai dolgozónak kötelessége az ünnepi készülődésben és az ünneplésen részt venni.

Az éves munkatervben ki kell jelölni a rendezvény idejét és azt a pedagógust, aki az évi ünnepélyek, megemlékezések, hagyományápoló rendezvények megszervezéséért, lebonyolításáért szakmailag felelős.

A gyermeki élet hagyományos ünnepei, melyet valamennyi csoport megünnepel az intézményben:

· születésnapok

· szüreti felvonulás/ táncház/

· Márton nap

· mikulás

· karácsony

· farsang

· húsvét

· anyák napja

· gyermeknap

· évzáró

· Nemzeti ünnepünk március 15-e

A Szüreti felvonulás, Márton nap, Mikulás, karácsony, anyák napja, évzáró és a gyermeknap nyilvános, melyre szülők és más vendégek is hívhatók.

Az óvodapedagógusok kezdeményezésére csoportszinten más ünnepélyek, rendezvények (Húsvéti készülődés a szülőkkel. stb.) is nyilvánossá tehetők.

A felnőtt közösség hagyományai

· házi bemutatók

· információs napok

· karácsonyi ünnepség

· pedagógusnap

· kirándulás

Az ünnepek és hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok, elvárások:

· Az óvoda közösségi helyiségeinek az ünnephez illő feldíszítése.

· Tájékoztató információk kihelyezése a program időpontja előtt legalább 2 héttel.

· Projektterv készítése az intézményi szintű rendezvényekhez (feladat – felelős – határidő megjelölésével).

· A rendezvényeken való aktív részvétel, a személyre szóló feladatok maradéktalan elvégzése.

· Alkalomhoz illő öltözködés – egységes arculat tükrözése ( nemzeti ünnepeken ünneplő ruha; farsangkor jelmez használata).

Az alapdokumentumok nyilvánosak, azaz minden érdeklődő számára hozzáférhetők a vezetői irodában. Az érdeklődőknek az intézményvezetője vagy az általa megbízott személy ad felvilágosítást, tájékoztatást minden hétfőn 11 órától 12 óráig. A nyilvánosságról, a nyilvános dokumentumok hozzáférhetőségéről és a dokumentumokkal kapcsolatos tájékoztatás rendjéről az óvoda épületében hirdetményt kell jól látható helyre kifüggeszteni. Az alapdokumentumok hivatalos példányait az érdeklődők az intézményből nem vihetik ki.

Az alapdokumentumok megváltoztatásának módját a dokumentumok végén található érvényességi rendelkezések szabályozzák. Az alapdokumentumok megváltozásáról az intézmény vezetője köteles tájékoztatni az érintetteket aktuálisan összehívott értekezleten.

10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletére vonatkozó feladatellátás alapja a fenntartó és az egészségügyi szolgáltató által megkötött megállapodás szerint.

Kapcsolattartó az intézményvezető.

Feladata: biztosítani a munkafeltételeket, gondoskodni a gyermekek felügyeletéről, vizsgálatokra való előkészítéséről, a szülők tájékoztatásáról.

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató orvos és védőnő látja el.

Az ellátás kiterjed:

- Az évenkénti szűrővizsgálatokra

- Az iskolaalkalmassággal kapcsolatos orvosi teendőkre

- A gyermekek általános egészségügyi vizsgálatára, illetve egészségügyi ellenőrzésére

- A fertőző betegségek következtében szükséges orvosi intézkedésre

Az óvoda egészségvédelmi szabályai

Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás, ételminta vétel, ételek hőkezelése).

Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie.

Az óvodapedagógusnak addig gondoskodnia kell a gyerek lehetőségen belüli elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról.

Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja.

A gyermek, betegség után csak orvosi igazolással jöhet óvodába.

Fertőző megbetegedés esetén az óvodát azonnal értesíteni kell a további megbetegedések megelőzése érdekében!

10.1. Egészségfejlesztés

20/2012. EMMI rendelet 128. §-tól – 131. §-ig tartalmazza ezeket a feladatokat. Ebben foglaltakat szemmel tartjuk és külön Egészség programot készítettünk, amely a Helyi pedagógiai program melléklete.

11.Az intézményi védő, óvó előírások

11.1. Általános szabályok

A gyermekekkel egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve folyamatosan (kirándulás, séta stb.), a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően ismertetni kell.

A gyermekek tájékoztatása, felvilágosítása a csoportos óvodapedagógus felelőssége. Az ismertetés tényét és tartalmát a csoportnaplóban dokumentálni kell.

Az óvodai életre vonatkozó szabályok a nem óvodás testvérekre is vonatkoznak, azok betartása a szülők jelenlétében is elvárás.

Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott (MSZ EN 71-es szabványnak megfelelő) játékot vásárolhat. Az óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot, használati utasítást áttanulmányozni és az alkalmazás során betartani.

Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodók kötelesek:

· az óvoda tulajdonát óvni és védeni,

· az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni,

· a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,

· az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,

· a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni

· a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.

Aki betörést észlel, haladéktalanul értesítenie kell a rendőrséget és az intézményvezetőjét vagy az intézményvezető-helyettesét.

A rendőrség megérkezéséig az épületbe senki nem léphet be.

11.2 A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

Az intézményvezetőjének felelőssége, hogy

· az óvodában keményforrasztás, ív- és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető,

· az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet,

· a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az aljzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével,

· a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be,

· a játékok, foglalkozási eszközök vásárlásakor csak megfelelőségi jellel ellátott termékeket szerezzenek be,

· az udvari játékok folyamatos karbantartása, időszakos szabványossági felülvizsgálata megtörténjen,

· a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése,

· a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell,

· évente az intézmény egész területén mérjék fel a védő, óvó intézkedések szükségességét.

Az óvodai alkalmazottak felelőssége:

Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére.
A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá.
A gyermekek testi épségét veszélyeztető (szúró, vágó stb.) tárgyak otthonról se kerülhessenek az óvodába.
A foglalkozásokra általuk készített és használt eszközök megfeleljenek a biztonsági előírásoknak.
Javaslatot tegyenek az óvoda épülete és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.
Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére.
Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják.
Hívják fel a gyermekek és az intézményvezető figyelmét a veszélyhelyzetekre.
Azonnali veszélyelhárítás szükséges a baleset megelőzése érdekében.

11.3. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések

- Az alkalmazott, ha meghibásodást észlel, azonnal jelenti az intézményvezetőnek, helyettesnek vagy az ott tartózkodó óvodapedagógusnak. Feladata a veszélyforrás azonnali megszüntetése.

- Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munkabiztonsági szabályzat, valamint a Tűzvédelmi Utasítás és Tűzriadó Terv rendelkezéseit. A balesetveszélyes körülményt a munkavédelmi szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kell elintézni.

- Az óvodapedagógusoknak ismertetniük kell a gyermekekkel az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat a következő esetekben:

· az óvodai nevelési év megkezdésekor,

· kirándulások és séták előtt,

· rendkívüli események után,

· továbbá szükség szerint életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően.

Az ismertetés tényét az óvónők a csoportnaplóban kötelesek dokumentálni.

Minden óvodapedagógus felelős a csoportjába járó gyermekek egészségének és testi épségének megóvásáért.

Az intézményvezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.

11.4. Az épületek használati rendje

Az épület főbejárata felett címtáblát kell elhelyezni.

A jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően az épületet fel kell lobogózni.

A gyermekek biztonsága érdekében a bejárati ajtókat 9 órától 12,45 óráig, majd 13 órától 15,15 óráig zárva tartjuk (retesz használat).

Belépéshez a kapu bal oldalánál található csengő szolgál, az óvoda dolgozói közül az nyit ajtót, aki észleli és legközelebb van a főbejárathoz.

Az óvoda felügyeleti kötelezettsége a belépéstől az intézmény jogszerű elhagyásáig terjed, illetve az óvodán kívüli programok időtartamára áll fenn.

A dolgozók az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használhatják, hogy az ne zavarja a nevelő tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak az ellátását.

A szülők a gyermeköltözőbe léphetnek be, engedéllyel a csoportszobába is tartózkodhatnak (nyílt nap, rendezvények alkalmával).

Az óvodaépületek nyitását és a zárását a dajkák végzik a munkaköri leírásukban részletezett szabályok szerint.

Aki zárja az épületet, köteles ellenőrizni az alábbiakat:

· a közlekedési utak szabadon hagyását,

· az elektromos berendezések (kávéfőző, vasaló stb.) kikapcsolt állapotát,

· az ablakok zárt állapotát,

· a tűzoltó-készülékek és vízszerzési helyek szabadon tartását, megközelíthetőségét

· Az épületet nyitó és záró dolgozó köteles az épület riasztóberendezését felelősséggel kezelni.

· Az épület kulcsaiért és a riasztó kódért megőrzési felelősséggel tartozik.

11.5. Az óvoda helyiségeinek a használatára vonatkozó szabályok

A gyermekek által használt helységek berendezési tárgyai, játékeszközei életkoruknak megfelelő méretű, sérülésmentesek.

A gyermekek az óvoda helyiségeit és létesítményeit és berendezéseit csak felnőtt felügyelete mellett használhatják. Az óvoda üresen álló helyiségeit zárva kell tartani. Az intézmény helységeiben elhelyezett berendezési tárgyakat, felszereléseket és olyan eszközöket, amely a helység leltárában szerepel, csak a terem felelősének (óvodapedagógus, dajka) beleegyezésével lehet kivinni.

A kísérők a gyermeket óvodapedagógusnak adják át, illetve óvodapedagógus tudtával vihetik el.

A csoportszobákban a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak.

A nap folyamán a gyermekek által használt eszközök megfelelő méretűek és balesetveszély mentesek legyenek

Óvodapedagógust a csoportszobából kihívni csak akkor lehet, amikor egy másik óvodapedagógus is jelen van, a gyermekek felügyelete biztosított!

A szertárban elhelyezett szakmai és fejlesztőeszközök, továbbá könyvek rendjéért minden óvónő felelős.

A szülők előre kihirdetett napokon, - a nyílt óvodai napok keretében - látogathatják a csoportszobákat a délelőtti illetve a délutáni tevékenységek idején. A szülőkre vonatkozó intézményi szabályokat a házirend tartalmazza.

Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!

Az óvoda berendezéseit a vezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet az épületekből kivinni. Az átvételi elismervénynek tartalmaznia kell részletezve a kivitelre kerülő tárgyakat, az elvitel határidejét és anyagi felelősségvállalást.

Az óvoda konyhájában a HACCP szabályai szerint folyik a munkavégzés. A konyha területére csak az ott dolgozók léphetnek be.

Utcai cipővel a csoportszobákba és a mosdókba belépni nem szabad. A szülők gyermekeiket a folyosóból nyíló öltözőbe kísérhetik, vetkőztethetik és öltöztethetik. Az óvoda egyéb helységeit nem használhatják.

11.6. Az udvarok használati rendje

Az óvoda udvarán a gyermekek csak óvónői felügyelettel tartózkodhatnak, az ott lévő játékokat, létesítményeket csak óvodapedagógusi felügyelettel használhatják.

11.7. Gyermekvédelmi tevékenység

A gyermekvédelmi munka minden dolgozó feladata. Amennyiben bármelyik dolgozó a gyermeknél veszélyeztetésre utaló jelet tapasztal, jelzi a gyermekvédelmi felelősnek, aki az intézményvezetőt tájékoztatja, aki köteles jelezni a Családsegítő illetve a Gyermekjóléti Szolgálatnak.

A nevelési év legelső szülői értekezletén minden csoportvezető óvodapedagógus informálja a szülőket az óvodában folyó gyermekvédelmi munkáról, a gyermekvédelmi felelős személyéről, és a gyermekvédelmi szervek elérhetőségéről.

11.8. A gyermekek kísérése

A gyermekek az óvoda területéről az óvodai nevelés idejében csak szülői beleegyezéssel mehetnek ki. A gyermekek intézményen kívüli kísérése esetén óvodai csoportonként legalább két óvodai alkalmazottat, óvodapedagógust és/vagy dajkát kell biztosítani.

11.9. Az óvoda dolgozóinak a feladata gyermekbaleset bekövetkeztekor

A balesetet szenvedett gyermek ellátása a gyermek felügyeletét éppen ellátó óvodapedagógus feladata, miután a többi gyermek biztonságáról, felügyeletéről gondoskodott.

A gyermek felügyeletét ellátó nevelőnek a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívni.

E feladatok ellátásában a gyermekbaleset színhelyén jelen lévő többi felnőttnek is részt kell vennie.

Minden gyermekbalesetet, rosszullétet azonnal jelezni kell az intézményben tartózkodó felelős vezetőnek.

Teendők:

· A balesetet, sérülést, rosszullétet okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni.

· A balesetet szenvedett gyermek megnyugtató ellátása.

· Tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

· Értesíteni kell a szülőt, gondviselőt.

· Amennyiben orvosi ellátás szükséges, akkor az orvost is.

A tanuló- és gyermekbaleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével tartjuk nyilván.

A jegyzőkönyv kitöltésének céljából a megbízott óvodapedagógus felelős, rendelkezik hozzáféréssel. A jegyzőkönyv lezárása, a kinyomtatott példány aláírása kizárólagosan az intézményvezetői hatáskör.

Az elektronikus úton kitöltött, kinyomtatott, hitelesített jegyzőkönyv egy példányát megkapja a szülő, egy példányát az óvoda irattárában kell megőrizni.

Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:

· a baleset körülményeinek kivizsgálása

· jegyzőkönyv készítése

· bejelentési kötelezettség teljesítése

Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:

azonnali jelentés a fenntartónak
legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába
a baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét.

A munkavédelmi felelős különleges felelőssége, hogy

· gyermekbalesetet követően intézkedjen annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő,

· az óvoda minden alkalmazottját tájékoztassa.

11.10. Nevelési időben szervezett, óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok

Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:

· kirándulás, séta

· színház-, múzeum-, kiállítás látogatás

· sportprogramok

· iskolalátogatás stb.

Az óvodapedagógusok feladatai:

· Az intézményvezető tájékoztatása előzetesen szóban.

· A csoport faliújságján tájékoztatják a szülőket a program helyéről, időpontjáról és a közlekedési eszközről.

· A program megkezdésekor nyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedési eszköz) kitöltésével és a szülő aláírásával, hogy engedélyezi a gyermek utaztatását és a programban a részvételét.

Akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az intézményvezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte.

Különleges előírások

A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.

· Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő – de minimum 2 fő

· Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1-1 fő felnőtt kísérő

· Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről.

11.11. Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok

· Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie.

· A HACCP-előírások betartása és betartatása mindenki felelőssége.

· Az intézmény egész területén tilos a dohányzás!

· Az intézményen belül szeszes ital fogyasztása tilos!

· Alkohol fogyasztása után munkába állni tilos!

A balesetet észlelő dolgozó köteles jelenteni az óvoda intézkedésre jogosult vezetőjének és részt venni a sérült ellátásában. A felnőtt balesetekről jegyzőkönyv készül, amelynek kivizsgálását a munkavédelmi ellenőr végzi.

12. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az óvoda életében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, ami a gyermekek és az óvoda dolgozóinak egészségét, biztonságát veszélyezteti. Azonnal köteles intézkedni az intézményvezető vagy a helyettes, akadályoztatásuk esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

Az óvoda minden dolgozója köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni.

Az intézményvezető dönt:

· a szükséges intézkedésekről

· a fenntartó értesítéséről.

Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes, akadályoztatásuk esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

Ilyen lehet:

· műszaki, működési feltételek tartós hiánya

· természeti katasztrófa

· tűz

· robbanással történő fenyegetés

Amennyiben az óvoda csoportszobáiban műszaki, működési feltételek tartós hiánya miatt a hőmérséklet legalább két egymást követő nevelési napon nem éri el a húsz Celsius fokot, az intézményvezető a fenntartó és a működtető egyidejű értesítés mellett rendkívüli szünetet rendel el, és a rendkívüli szünet elrendeléséről tájékoztatja a szülőket. A fenntartó köteles gondoskodni a szülők kérésére a gyermekek felügyeletéről és étkezésük megszervezéséről.

A megelőzés érdekében az intézményvezetőnek esetenként, a dajkának a mindennapi feladatok végzése során kötelező jelleggel ellenőrizniük kell, hogy az óvodában rendkívüli tárgy, bombára utaló eszköz, szokatlan dolog nem tapasztalható-e. Amennyiben rendellenességet észlelnek haladéktalanul köteles személyesen vagy telefonon az illetékesnek jelezni.

Bombariadó esetén követendő előírás:

· Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesítenie kell az intézményvezetőt illetve a fenntartót.

· Az intézményvezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, elrendeli az épület azonnali terv szerinti elhagyását.

· Az intézményvezető utána értesíti a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról.

Kiürítésnél teendő:

Magukkal kell vinni a Felvételi és mulasztási naplót (napi létszám megállapítása miatt)
A termeken kívül tartózkodókra is gondolni kell (mosdó, öltöző, elkülönítő)
Az ajtókat, ablakokat lehetőség szerint hagyjuk nyitva az esetleges robbanás hatásának csökkentése miatt
A helyzet alapján döntsük el, hogy a gyermekeknek mit mondunk
A kivonulási utat a gyermekek kísérése előtt ellenőrizzék a tűzszerészek
Tudatosítsuk a gyermekekben, hogy semmihez sem nyúljanak

· A helyszínt az óvodapedagógus hagyja el utoljára, miután meggyőződik arról, hogy nem maradt gyermek az épületben.

Rendkívüli esemény (bombariadó, tűz, természeti katasztrófa) esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét a tűzriadó terv előírásainak megfelelően kell elvégezni.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően az ő vezetőjük utasításai szerint kell eljárni.

A bombariadóról, más rendkívüli eseményről és a hozott intézkedésekről az intézményvezető rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.

Hőség-, szmog riadónál és árvíz esetén az utasítások követése az intézményvezető vagy helyettes feladata, akadályoztatásuk esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.

A gyermek óvodába érkezését, távozását vagy ott tartózkodását eb vagy más állat veszélyezteti azonnal a fenntartót értesíteni kell, hogy intézkedjenek a veszély forrásának elhárításában.

13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezés

Az óvoda hivatalos szakmai alapdokumentumainak a nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai:

· A munkaterv

· Szervezeti és működési szabályzat

· Házirend

· Pedagógiai program

Az óvoda belső szakmai és tanügyi dokumentumai a vezetői irodában az óvoda nyitvatartási ideje alatt minden érintettnek rendelkezésére áll.

Az alapvető dokumentumokból és a belső ellenőrzési tervből köteles az intézményvezetője legalább egy példányt biztosítani az intézményegységeknek, minden óvodai csoportnak és a fenntartónak.

A szülőket minden szeptemberében tájékoztatni kell az alapvető dokumentumokról, azok nyilvánosságáról.

14. Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított – megérkezésekor kinyomtatva, érkezési dátummal ellátva, aláírva és beiktatva – felelős intézményvezető.

Óvodánk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást az intézményvezető alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárba kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papíralapú másolatát:

· Intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása

· Alkalmazottakra vonatkozó adatbejelentések

· Óvodai jogviszonyra vonatkozó bejelentések

· OSAP-jelentés

· Alkalmazottak és gyermekek listája (október 1-jei és február 1-jei állapot)

Az elektronikus úton előállított fenti dokumentumokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása és hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR alrendszerében, továbbá elektronikus adathordozón lementett formában tároljuk. Az adatokhoz kizárólag az intézményvezető és az általa felhatalmazott vezető-helyettes férhetnek hozzá.

EMMI r. a kötelezően használt nyomtatványok a 87. §

(1) A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet

a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány,

b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány,

c) elektronikus okirat,

d) elektronikus úton előállított, nyomtatott, intézményvezető aláírásával és intézmény körbélyegzőjével hitelesített, beiktatott nyomtatvány.

Az óvoda által használt nyomtatvány

a) a felvételi előjegyzési napló,

b) a felvételi és mulasztási napló,

c) az óvodai csoportnapló,

d) az óvodai törzskönyv,

e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (óvodai szakvélemény),

f) a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció

Használunk még saját készítésű papír alapú egyéni fejlesztési naplót.

Az óvodába járástól kezdve vezetik az óvodapedagógusok ezeket a dokumentumokat.

Négyéves kortól DIFER mérőeszköz használata (bemenet és kimenet mérés), fiatalabb életkorú gyermekeknél a megfigyelés módszerét alkalmazzák a pedagógusok.

A gyermekek fejlődéséről a szülők tájékoztatása írásban negyedévente, amit közösen megbeszél az óvodapedagógus a szülővel. Elolvasás után, a csoportnaplóban igazolják dátummal és aláírással a szülők.

15. Az intézményvezető feladat és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták

15.1. Az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes

A következő jogosítványokkal ruházza fel a helyettest:

Az intézményvezető-helyettes felelős:

a helyettesítések megszervezéséért
a helyettesítési napló vezetéséért, összesítéséért, elszámolásáért
a szülői szervezet működésének segítéséért
a BECS működtetéséért
a HACCP-rendszer működtetéséért
a belső továbbképzések megszervezéséért
a szakmai könyvtár fejlesztéséért
a közfoglalkozású dolgozók munkájának koordinálásáért.

Az intézményvezető-helyettes feladatai:

az intézményvezető külön megbízása alapján részt vesz a vezetői munkában
részt vesz az ellenőrzésben
a költségvetés előtervezésénél összeállítja a hiánylistát, egyeztet az óvodapedagógusokkal és a dajkákkal.

15.2. Munkaköri leírás minták

Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat- és hatáskörök

15.2.1. Intézményvezető-helyettes

Név: Szül. hely, ideje:

Beosztása /munkakör megnevezése/: intézményvezető-helyettes (továbbiakban: helyettes)

Munkáltató:

Munkavégzés helye:

A munkakör szakmai irányítója az intézményvezető.

Oktatási azonosító:

Munkaideje: heti 40 óra, kötött óraszáma 24 óra, melyet a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése,önértékelési csoport tagja, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el számára, heti 8 órában pedig ellátja a rábízott helyettesi feladatokat.

Utasítást adó felettes munkakörök: intézményvezető

A munkakörnek alárendelt munkakör: dajka

közfoglalkozású

A munkakör célja:

A közoktatási és nemzeti köznevelési törvény szerint az intézmény óvodai nevelési feladatainak ellátásában való közreműködés (az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését, az életkori sajátosságok valamint eltérő fejlődési ütem figyelembevételével/ideértve a kiemelt figyelmet igénylő ellátását is/). A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. Az óvodapedagógus köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. A vezetői teendőkben az intézményvezetőnek segít.

Munkakezdés előtt 10 perccel kell a munkahelyen megjelenni.

Helyettesítés rendje:

A munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti:

Óvodapedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök

A munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik:

Óvodapedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök

A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások:

1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról hatályba lévő előírásai,

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és annak módosítása,

20/2012. EMMI rendelet és annak módosításai

10/1999. (V. 13.) MKM rendelet,

Alapító okirat

SZMSZ

Éves munkaterv

Helyi pedagógiai program

Intézményi Önértékelés

Az óvodapedagógus a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma

Szakmai feladatok

Általános szakmai feladatok

Fontos minden óvodapedagógus részéről:

ü alapvető feladata a rábízott gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése (illetve a helyi pedagógiai program szerint);

ü a személyes kapcsolat kialakítása a szülőkkel - ez elsődleges feladat. Alapvető feltétel a kölcsönös tisztelet és bizalom;

ü megértő, türelmes, érzelmileg elfogadó partneri szerepet töltsön be az együttnevelésben;

ü előítéletektől mentesen közeledjen a családokhoz;

ü a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket;

ü mindig tartsa szem előtt a családból hozott szokásokat, fejlettségi szintet és annak figyelembe vételével építse fel a gyermek személyiségének fejlesztését;

ü a különböző gondolkodásmódok értékként való elfogadása;

ü a gyermek érdekeinek szem előtt tartása;

ü mindig igyekezzék tetteivel és szavaival kifejezni, hogy a gyerekek közötti egyéni különbségek, az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megjelenő teljesítménykülönbség természetes jelenség;

ü segítse elő, hogy minden gyermek tűnjön ki valamiben, legyen olyan rá jellemző pozitív megnyilvánulása, tevékenységi területe, amihez jól ért, amiben ügyes;

ü gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról (tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni adottságait, képességeit, fejlődésének ütemét, szocikulturális helyzetét;

ü a különleges bánásmódot igénylő gyermekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön a gyógypedagógussal vagy a nevelést segítő más szakemberekkel;

ü a hátrányos helyzetű gyermekek hátrányát csökkentse és a felzárkóztatását segítse elő;

ü előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására;

ü egymás elfogadására, szeretetére és tiszteletére nevelje a gyermekeket;

ü a gyermek leválási nehézségeit megértéssel fogadja, beilleszkedését fokozatosan készíti elő;

ü személyes percek (meghitt beszélgetések) biztosítása minden gyermek számára;

ü az „egy személyhez kötődést” is sikernek könyveli el;

ü megpróbálja megnyerni a kisgyermeket az együttműködés érdekében (ő is kér segítséget a gyermektől);

ü személyes kapcsolatban, a gyermekhez igazított feladatokkal növeli a kitartást;

ü a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka-és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, veszélyhelyzetek feltárásával;

ü a gyermekek, szüleik valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon;

ü DIFER mérés 4 éves kortól (bemenet- október 30., kimenet mérés április 30.);

ü a gyermekről fejlődési naplót és egyéni fejlesztési tervet készít, negyedévente a szülőnek tájékoztatást ad a gyermeke fejlődéséről;

ü fejleszti saját nevelés-módszertani kultúráját, részt vegyen a számára előírt pedagógus továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát;

ü ismereteit tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse;

ü a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse;

ü pontosan és aktívan vegyen részt a nevelőtestület értekezletein, ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken;

ü határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket;

ü megőrizze a hivatali titkot;

ü hivatalához méltó magatartást tanúsítson;

ü a gyermek érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel;

ü nyitottság az inkluzivitás, az innováció, a szakértelem, a továbbképzés és a továbblépés iránt;

ü együttműködés a családsegítő, gyermekjóléti szolgálattal, Gyivivel, egészségügyi intézményekkel, Nemzeti Kisebbségi Önkormányzattal, az Idősek klubjával.

Együttműködés a szülőkkel

Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában, szem előtt tartva, hogy a gyermek nevelése elsősorban a család joga, de ebben a fontos, nehéz munkába (a gyermek 2,5-3 éves korában) az óvoda is bekapcsolódik. A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során. Munkája közben tudomására jutott bizalmas információkat köteles hivatali titokként kezelni. Feladatának ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

Az egyes jogok biztosítása

Gondoskodik a gyermekek köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról. Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

Amennyiben adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelynek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősül:

- a dolgozók személyes adatvédelmével és bérezéssel kapcsolatos adatok

- a tanulók – gyermekek személyiségi jogaihoz fűződő adatok.

A dolgozó köteles a hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg felettesétől engedélyt nem kap annak közlésére.

A rendkívüli és fizetés nélküli szabadságok engedélyezésére csak az intézményvezető jogosult.

Részletes szakmai feladatok

A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok

Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése, differenciált fejlesztése.

A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.

Ennek keretében:

Gondoskodik a gyermek testi épségének 'megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről.

Nevelő tevékenysége során figyelembe veszi:

a gyermek életkori sajátosságát,
egyéni képességét,
tehetségét,
fejlődésének ütemét,
szociokulturális helyzetét,
fejlettségét,
sajátos nevelési igényét és
hátrányos helyzetét.

Segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek hátrányainak csökkentését.

A gyermekek részére az egészségükhöz, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik.

Ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy annak veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi.

Közreműködik a gyermekvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében.

A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására.

Segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások kialakulását, fejlődését.

A szülőket és gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad. Tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. A gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

Az óvodapedagógus feladata az óvodai élettevékenységi formáival kapcsolatban

Gondoskodik:

· A megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök, élmények biztosításáról a különböző játékformákhoz.

A játékformákat a lehető legszélesebb körben alkalmazza, így pl.: a mozgásos játékokat, a szerepjátékokat, az építő, konstruáló játékokat, szabály játékokat, dramatizálást, bábozást.

· A szabad játék kiemelt hangsúlyt kapjon a csoportja napirendjében.

· A nap folyamán mindig megjelenjen a mese és a vers.

· A gyermek zenei érdeklődésének felkeltéséről, zenei ízlésének formálásáról.

· A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás és egyéb kézi munka fajtákkal való ismeretekről.

· A változatos tevékenységekről, amely során a közvetlen környezet megismeri, megszereti, óvja és védi.

- A gyermek természetes mozgását játékos formában fejleszti, segíti a gyermek mozgásfejlesztő eszközökkel, sporteszközökkel történő ismerkedését.

- Lehetővé teszi a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, alkalmat, időt, helyet, eszközt, élménylehetőséget biztosít a tapasztalatszerzésre.

- Segíti a gyermektanulási tevékenységét, beleértve a szokáskialakítást, a tapasztalatszerzést, a kérdés-válasz alapján történő ismeretszerzést, a megfigyelést, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldást, az óvodai foglalkozást.

A nevelési programmal kapcsolatos feladatok

A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának elkészítésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestületet megillető jogokat. A pedagógiai program alapján a legjobb tudása szerint végzi a munkáját, az ismeret átadás- és a nevelés módszereit megválasztja, a gyermek teljes személyiségét fejleszti a legjobb tudása szerint. A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, és más felszereléseket kiválasztja.

A gyermekek értékelése

Irányítja, megfigyeli, elemzi és értékeli a gyermekek tevékenységét. Egyéni fejlesztési naplót vezet és a szülőknek negyedévente értékelést készít a gyermekük fejlődéséről. Tapasztalati és mérési módszereket alkalmazva elemzi és értékeli a gyermeki személyiség fejlődési vonalát, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít év elején és végén. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít.

Munkához szükséges ismeretek megszerzése

A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken való részvétel útján, interneten keresztül, szakkönyvekkel és folyóiratok olvasásával gyarapítja.

Egyéb feladatok

Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.

- Az óvoda Küldetésnyilatkozatát önmagára nézve kötelezőnek tekinti.

- A stratégiai vállalások gyakorlati megvalósításában legjobb tudása szerint - és a célfeladatokra vonatkozó vezetői utasításra is - aktívan részt vesz.

- Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében.

- Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (csoportnapló, egyéni fejlesztési tervek, személyiséglapok, felvételi és mulasztási napló, hiányzásos füzet).

- A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket az intézményvezető illetve intézményvezető-helyettes útmutatása szerint végzi.

- Az integrációs programot alkalmazza a csoportjában, ennek megfelelően dolgozik.

- Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan (mindössze 1-2 percben), a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

- Együttműködik a csoportban dolgozó pedagógiai munkát segítő alkalmazottal.

- A szabadságok vezetése, ütemezése. havi jelentése és a dajkák munkájának összehangolása, ellenőrzése a feladata.

- Az udvari játékeszközök napi ellenőrzése a feladata.

- A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak az intézményt érintő kérdésekben nem adhat felvilágosítást.

- Elvárás, hogy a tömegtájékoztatási eszközök munkatársainak kérdéseire udvarias, egyértelmű, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.

- A nyilatkozatok megtételekor minden estben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendeletekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekére. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek időelőtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, anyagi vagy erkölcsi kárt okozna, illetve olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

- A nyilatkozattevőnek joga van ahhoz, hogy a vele készített anyagot a közlés előtt megismerje.

- Az óvoda hagyományainak ápolása, azok fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése kötelessége.

- Alapelv, hogy az óvodai ünnepélyek és rendezvények a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodjanak.

- Köteles az ünnepi készülődésben és az ünnepen részt venni.

- A rábízott gépeket és eszközöket rendeltetésszerűen és a munkavédelmi előírásoknak megfelelően használja, állagmegóvásukról gondoskodik.

- Köteles tájékoztatni az intézményvezetőt arról, ha a munkaterületen karbantartást igénylő állapotot észlel.

- Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat.

- Munkahelyét csak az intézményvezető engedélyével hagyhatja el.

- Szabadságos tervet készítsen és azt az intézményvezetővel egyeztesse.

- Határidőig lejelentse a munkavállalók hiányzásait (szabadság, táppénz stb.).

- Rendszeres munkaköri feladatain túlmenően alkalmanként külön indoklás alapján köteles ellátni azokat a tennivalókat, amelyekkel az intézményvezető megbízza.

Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit, valamint a gyermekek személyes adatait köteles szolgálati titokként megőrizni.

A Munkavállaló köteles munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze

15.2.3 Óvodapedagógus

Név: Szül. hely, ideje:.

Beosztása /munkakör megnevezése/: óvodapedagógus

Munkáltató:

Munkavégzés helye: Aszalói Óvoda.

A munkakör szakmai irányítója az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes.

Oktatási azonosító:

Munkaideje: heti 40 óra, kötött óraszáma 32 óra, melyet a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.

Utasítást adó felettes munkakörök: intézményvezető

intézményvezető-helyettes